|
Mit nevezhetünk a fogtechnikában elfogadott PONTOS öntésnek?
A fogtechnikai precíziós fémöntéstechnikai tudás legnagyobb kihívásának a 10-14 tagú implantációs felépítmények valamint a szintén soktagú egybeöntött teleszkópos fogpótlások nemesfémmentes ötvözetből készített kivitelezéseit tekinthetjük. Egy körhídon belül váltakozó vállas és tangenciális csiszolásra készített egybeöntött híd is gyorsan tanúbizonyságot ad ismereteink szintjéről.
 A természetes pillérekre készített hidak esetében a fogorvosi szonda az elfogadott, pontosságot minősítő eljárás.
Implantációs felépítmények esetében azonban egy nemzetközileg elfogadott Sheffield*-teszt minősíti precíziós öntéstechnikai ismereteinket. (Sheffield angol város). Az ottani fogorvos-tudományi karon először alkalmazott pontossági, illeszkedési teszt ami mint elfogadott és alkalmazott nemzetközi implantátumos felépítmény illeszkedését ellenőrző norma vált használatossá. A teszt során az egyik kvadráns utolsó pilléréhez csavarral rögzítik a felépítményt. Ebben az állapotban az ellenkező kvadráns utolsó csavaros rögzítőpontjánál a felépítménynek helyén kell lenni, azaz szondával nem érzékelhető az implantátum és a felépítmény közötti átmenet. Továbbá az implantátum menetes furatházához képest központosan áll a felépítmény furata, amibe a rögzítő csavar feszülés nélkül helyére csavarható.
Teleszkópos fogpótlások esetében, miután a koronák egyenkénti frikcióját, kizárólag polírozással azonos értékre vittük, akkor felhelyezzük a szekunder felépítményt. Ezután levesszük a munkát a primerekkel együtt a mintáról. A konstrukciót kézben tartva úgy ütögetjük kezünket az asztalra, hogy a rezgéseket átvigyük a fogpótlásra. A cél, hogy azonos rezgés, ütésszám után oldódjanak ki, lehetőleg egyszerre a szekunderkoronák. A különböző ütésszám után kioldódó koronák között se legyen 3 - 4 ütés különbség. Ez a jelenség, a koronák azonos frikcióját ill. oldhatóságát feltételezi egy előzőleg maximális rögzítettségű állapotból. (Ez a német mesteriskolákban általánosan alkalmazott ellenőrzési eljárás.)
1./ Elmélet vagy napi gyakorlat?
1996-ban, amikor Németországban az állami betegbiztosítók először tervezték a fogpótlás támogatásának megszüntetését, egy jelentősen megnövekedett igény lépett fel nemesfémmentes ötvözetekből készült fogpótlások iránt amelyek illeszkedése azonos mint az addig aranyból készült fogpótlásoké. A cél természetesen a páciensek anyagi terhének csökkentése volt azonos minőségi kritériumok betartása mellett.
A fejlesztési kihívás nagyon nagy volt, amit a beágyazók innovációs technológia fejlesztéseinek eredményeképpen a német FEGURAMED cégnek 1997-re sikerült a fogtechnikusok számára kifejleszteni. Ez az innovációs fejlesztés az addig a magyar fogtechnikusok számára is jól ismert és bevált beágyazóihoz (Feguravest, C 130 MO, MC-Vest Micro) alkalmazandó speciális folyadékokból állt amelyek a beágyazó expanzióját akár 4,2%-ra növelik. A másik kiegészítő fejlesztés egy speciális szekunder mintázási eljárás.
A FEGURAMED anyagokkal és a megfelelő technológiai ismeretek alkalmazásával lehetőség van napi gyakorlat szintjén, standard és hatékony módon a korábban említett pontossági tesztek alkalmazása mellett, precíziós öntéseinket kivitelezni. -A FEGURAMED anyagokkal nincs lehetetlen a fogtechnikai precíziós öntés terén, csak kevésbé alkalmazott technológiai fegyelem vagy nem ismert technológia.-
 A beágyazókról általában
A beágyazókat kötő alapanyaguk, szerkezeti típusuk, valamint felhasználási területük szerint különböztetjük meg.
A modern FEGURAMED beágyazók kötőanyaguk szerint többségben foszfátkötésűek. Ide tartoznak a korona+híd beágyazók, a fémlemez-beágyazók, a porcelán-inlay beágyazók valamint a préskerámia beágyazó.
Csak korlátozott alkalmazási területtel rendelkeznek a gipszkötésű beágyazók, ahová a forrasztóbeágyazót valamint egy arany korona-híd beágyazót sorolunk.
Léteznek más gyártóktól alkohol kötőanyagoldatú beágyazók. (Ezt csak a teljesség érdekében említem, mert ezek már nem felelnek meg a mai precizitással szemben támasztott követelményeknek.)
Szerkezeti típusuk alapján 2 csoportba soroljuk be ezeket. Önhordó valamint a finombeágyazó típusúak. Az önhordó beágyazók minden külső stabilizálás nélkül képesek a termikus valamint a mechanikus hatásokkal szemben sérülés nélkül ellenállni. Ide sorolhatók a fémlemez-beágyazók FEGURAVEST-M, C 130MO és az MO speed
Termikus terhelés alatt értjük pl. a gyorsbeágyazók alkalmazásánál fellépő sokkoló hőterhelést amit egy véghőmérsékletre felfűtött kemence idéz elő. Ekkor nagy sebességgel lép fel a beágyazó expanziója, azaz méretnövekedése. Ide sorolható a robbanásszerűen kiolvadó ill. elpárolgó viasz nyomása is, amely nagy terhelést okoz a beágyazónak.
Mechanikus terhelés alatt a beáramló olvadék nyomását azaz feszítését és az ezáltal az öntőformában fellépő nyomásnövekedés által előidézett terhelést értjük. Továbbiakban az öntőfogó terhelése és némely típusú öntőgépeknél a formának ütköző tégely kihatását is ide soroljuk
A finombeágyazók ezzel szemben jóval sérülékenyebbek termikus és mechanikus hatásokkal szemben ami miatt külső stabilizálásra (öntőgyűrűre) van szükség. - Ide sorolhatók a korona+híd beágyazók mint pl. a Feguravest Ultrafein, MC-Vest Micro, Feguravest S és a Feguravest G, Jóllehet, hogy a beágyazók akár gyűrű nélkül is bizonyos terhelést kibírnak, de egy nyomott áron dolgozó felhasználói környezetben egy esetleges újrakészítés a legdrágább tényező.
2./ Követelményeink beágyazó anyagainkkal szemben
Pontosság. (A korábbi fejezetben vázolt illeszkedési kritériumok szerint.) A beágyazók pontosságát (expanziós értékét) kizárólag az expanziós folyadék desztillált vízzel történő hígításának arányával lehet szabályozni. Fontos figyelmeztetés: A fémek (klocnik) újra és újra történő felhasználásakor a fém növekvő mértékű kontrakciójával, zsugorodásával kell számolni. Ez a jelenség különösen nagy fesztávú vagy teleszkópos munkáknál okozhat gondot. Ezért célszerű az öntésekhez meghatározott, mindig azonos frissfém-klocni arányt, pl. 50:50% alkalmazni. Csak ilyen szigorúan alkalmazott technológia standardok eredményezik hogy a korábban beállított expanziós folyadék hígítási aránya minden esetben az elvárt illeszkedési eredményt hozza.
 Könnyen eltávolíthatóság. (Azaz a lehető legalacsonyabb nyomáson történő homokszórás alkalmazása.) A korszerű korona+híd beágyazóknál ez 0,5 max. 2bar. Fémlemez-beágyazóknál 2-3bár. Fontos: Minél magasabb egy beágyazó előmelegítési hőmérséklete annál nagyobb homokszórónyomás kell a beágyazó eltávolításához.
Sima öntvényfelszín, amelynek a kidolgozás során a ráfordított munkaidő és az illeszkedés a vonzata.
Az öntőgyűrű és a gyűrűbélelő feladata valamint az azzal szemben támasztott követelmények.
(Megjegyzés: A fémgyűrűs eljárást nem a fogtechnikusok költségeinek növelésére találták ki. Ennek az öntéstechnológiai résznek a kiiktatása, amit gyakorta egyesek tévesen mint -jelentős költségmegtakarítást- jellemeznek, igen kellemetlen következményeket okozhat az azt nélkülöző fogtechnikus számára.)
3./Alapok:
Az öntőgyűrű feladata a finom szemcseszerkezetű, nem önhordó beágyazók stabilizálása, védelme termikus és mechanikus terhelésekkel szemben. Ezen túl, a szabványosított gyűrűk mindig azonos anyagfelhasználást és standard munkatechnikát tesz lehetővé. Csakis ilyen standardok létrehozásával ill. alkalmazásával lehet egyáltalán belső minőségbiztosítást azaz folyamatosan azonos munkaeredményt elérni.
A FEGURAMED anyagok minden részletre kiterjedő használati segédletei szintén standard gyűrűméretekre és paraméterek alapján lettek kikísérletezve. Jelentős veszteség lenne a felhasználó fogtechnikus számára, ha standard eszközei (gyűrűk, bélelők) mellőzése miatt nem a leírtak alapján működnének anyagai és nem tudná ezeket az értékes adatokat alkalmazni. Megjegyzés: Minél inkább igényesebbek vagyunk beágyazónkra, ami számomra azt jelenti hogy a lehető legalacsonyabb előmelegítési hőmérsékleten lehessen önteni, ami még simább fémfelületeket tesz lehetővé, finom szemcseszerkezet, hogy még jobb folyási tulajdonságokkal a legvékonyabbra mintázott részletek is kifogástalanul megömöljenek, és nem utolsó sorban, hogy a beágyazó könnyen eltávolítható (homokfúvózható) legyen, ami maximum 2bár. Ideálisabb esetben akár 0,5-1bár. Így nem sérülnek a legfinomabb részletek sem. Ezeket az igényeket hidak és implantátumok esetében csak finombeágyazók elégítik ki amelyeket minden esetben öntőgyűrűvel kell stabilizálni. Az öntőgyűrű kiiktatása az azt mellőző fogtechnikus számára csak a kockázatát növeli meg többszörösen, hogy újra keljen egy nemsikerült öntést megmintázni. - Egy gyors és biztos munkavégzésben rejlik a vállalkozás gazdasági sikere, amelyben felesleges kockázatnak, próbálgatásoknak helye nincs.
A gyűrűbélelő feladata az öntőgyűrűn belül a beágyazó expanziójának, méretnövekedésének helyet biztosítani.
A beágyazók expanziója egyrészről a kötési expanzióból tevődik össze, ami az anyag kötése során lezajló kémiai folyamat hőképződésétől lép fel. Másrészről, a felfűtési hőmérséklet okozta hőtágulásból, azaz termikus expanzióból tevődik össze. Nemesfémmentes ötvözeteinkhez a beágyazót folyadékával 100%-os koncentrátumként használjuk ami átlagban 3,8%-os expanziót azaz dimenziónövekedést okoz. Ennek a jelentős méretnövekedésnek kell helyet biztosítani amit a következő táblázatban számszakilag is megjelenítek.
|
Gyűrű
|
Belső átmérő
|
Átmérő növekedés
|
|
1x
|
26 mm
|
1,00 mm
|
|
3x
|
43 mm
|
1,63 mm
|
|
6x
|
60 mm
|
2,28 mm
|
|
9x
|
75 mm
|
2,85 mm
|
Ha nem használnánk gyűrűbélelőt akkor beágyazónk expanziója eldeformálná öntőgyűrűnket, és ami még hátrányosabb, hogy nem expandálna a beágyazó olyan mértékben amit egy pontos öntés kíván. A táblázat alapján jól láthatjuk, hogy a megnövekvő átmérőnek helyet kell biztosítani, amit csak egy olyan anyaggal érhetünk el amely szivacsos jellegű nem tömörre préselt anyag. (Lásd 1.ábra) Másik feltétel, hogy ez az anyag a felfűtés során minden hőmérséklethatár között jelen legyen és ellássa feladatát. Következésképpen nem éghet ki. Nem kevésbé fontos, hogy az ilyen anyag számunkra ne legyen egészségkárosító, rákkeltő hatással.
Ezen ismeretek birtokában pontosan meg tudjuk határozni, hogy mire való az -itatós papír-, a hőálló de tömör azbeszt-tekercs vagy más papír tömörségű hőálló bélelő. -Nem a mi precíziós fogtechnikai öntéseinkhez!-
Az ideális gyűrűbélelő anyag 1mm vastag és kb. 50%-ban tömöríthető, szivacsos alumínium-szilikát szálanyag amely 1100°C-ig hőálló. A táblázatból kitűnik, hogyha ezeket a számszaki értékeket figyelembe vesszük, akkor a x6-os és x9-es gyűrűnél már 2 réteg bélelőt kell alkalmazni a végek minimum 1cm-es átfedésével. Ez az átfedés vonatkozik az x1-es és x3-as méretekre is. Ezen adatok nem alkalmazása az öntés pontatlanságához és az öntőgyűrű eldeformálódásához vezet.
4./ Mikor és miért alkalmazunk 50mm vagy 55mm széles gyűrűbélelőt?
A gyűrűbélelőnek az előzőleg említett hőtágulást biztosító feladata mellett a gyűrű belső felszínének teljes lefedését is biztosítania kell.
 Támpontok:
Egy szabvány öntőgyűrű 55mm magas.
A szabványosított öntőformák (x1, x3, x6, x9) bevezetésekor egy univerzális öntőgyűrűtalp lett kifejlesztve, amely lehetővé tette mind a négyfajta gyűrűnagyság ugyanazon talpon történő használatát. (lásd 3.ábra jobbra, fekete )
Az univerzális öntőgyűrűtalpban kialakított, süllyesztett hornyok 5mm mélyek, amibe a gyűrűt, a felcsapozott viaszmintázathoz viszonyítva, pozíciójában rögzítjük.
Ahhoz, hogy a gyűrűtalpból kiemelkedő teljes gyűrűfelszínt bélelővel fedjük le, ahhoz egy univerzális gyűrűtalp használata esetében 50mm széles gyűrűbélelőre van szükségünk. (55mm gyűrűhossz - 5 mm mély horony = 50 mm széles bélelő)
Idővel, egyre nagyobb jelentőséget kapott a gyors és racionálisabb munkamenet aminek elősegítésére minden gyűrűméretre külön gyűrűtalpak lettek kifejlesztve. Ezzel elkerülhetővé vált, az a tisztogatási munka, amit az univerzális gyűrűtalpak használatakor, beágyazás előtt a rögzítő hornyok kitisztítása vett igénybe. Ez akkor jelentkezett ha előzőleg nagyobb mérettel ágyaztunk be. Az ilyen tisztogatási munkák gyorsan megrongálták a talpakat amelyek idővel alkalmatlanná váltak.
Az egy méretre alkalmas gyűrűtalp a gyűrűt kívülről fogja meg. Következésképpen a belső teljes felszínét, ami 55mm magas, az 55mm széles gyűrűbélelövel kell lefedni, hogy a beágyazó ne deformálja el a fémgyűrűt.
Ezen egyszerű adatok ismeretében minőségi, jó öntőgyűrűink évekig, nem deformált, kifogástalanul használható állapotban maradnak. Továbbá, öntvényeinket öntés után az öntőgyűrűből kézzel ki tudjuk nyomni. Nincs többé szükség különféle öntvénykinyomó -diótörőkre- és nem kell kalapáccsal kiverni az öntést, ami a gyűrűk rongálásának veszélyét is magában hordozta.
5./ Mire figyeljünk még?
A gyűrűbélelőt minden esetben vízzel nedvesített állapotban, rétegeit szorosan egymásra helyezve alkalmazzuk úgy, hogy ne maradjon a rétegek között levegő. Ellenkező esetben az ilyen légbuborékok a beágyazóval történő felöntéskor hólyagokat idézhetnek elő az öntvény felszínén. További veszélyforrást jelenthet, hogy ezáltal a beágyazó helyzete a gyűrűn belül nem eléggé stabil.
Ezért egy gyakorlott fogtechnikus, hogy elkerülje az öntőforma esetleges gyűrűből történő kicsúszását, sohasem fordítja a forró öntőgyűrűt, öntvényt függőleges irányba! (Egy jól elhelyezett bélelő esetében még függőlegesen sem csúszik ki az öntés a gyűrűből.)
A bélelő nedvesítésének 2 oka van.
1. Ez a száraz, porőzus anyag ne szívja el a beágyazó nedvességtartalmát. (Néhol elterjedt a gyűrű vazelinnel történő kikenése, ami a száraz bélelő elhelyezését akarta elősegíteni. Ez nem megfelelő eljárás.)
2. A bélelőt nedves állapotban könnyen és szorosan lehet stabilizálni a gyűrű falán.
A saját egészséged védelme érdekében a lehűlt öntvényt víz alatt javaslott kibontani. Ez megköti a beágyazóból felszabaduló kvarcport ami szilikózist okozhat.
Alkalmazd ezeket az egyszerű adatokat akármelyik FEGURAMED beágyazóval, valamint szigorú technológiai fegyelemmel. Gyorsan bebizonyosodik számodra is, milyen jelentősége van a részleteknek.
A FEGURAMED beágyazókat, öntőfémeit, precíziós öntési kellékeit a MODEM Kft.-nél, Tel.: 061/297-07-08, valamint sok más fogászati kereskedésben is megkaphatod.
|
